Tápszentmiklós
Lakosságszám 955 fő
Terület 2 078 ha
Vállakozások 42 db
Kiskereskedelmi üzletek 10 db


A Pannonhalmi-domborulat déli, az Igmánd-Kisbér-medence nyugati peremén helyezkedik el. Kapcsolódása egyértelmű a Bakony-aljai tájegységhez is. Határos Komárom-Esztergom és Veszprém megyével. Szomszédos települések Táp, Bársonyos, Bakonybánk, Lázi.
Felszíne változatos. Az alacsony dombokat, a köztük húzódó völgyeket homokos, agyagos-löszös üledék néhány méter vastag rétegei borítják.
Győrtől
35 km távolságra van. Közúton több irányból, vasúton a még működő Pápa-Tatabánya vonalon érhető el. Elsősorban biciklis turisták számára ajánlatos a környék.
A község régóta lakott hely. Határában népvándorláskori leletekre bukkantak. Az adatok szerint a tatárjárás előtt a falu helyén állott az az Ylmár nevű falu, amit teljesen elpusztítottak. Zent Miklós néven legelőszőr 1370-ben tűnik fel, mint a szentmártoni apátság birtoka, s azé még 1503 táján is, amikor plébániáját is említik. 1527-ben Enyingi Török Bálint foglalja el. 1618-ban a birtok Török Zsuzsannára, Nyári Pálnéra szállott, aki 1626-ban Esterházy Miklós nádornak adta el. Ez idő tájt a faluban mindössze négy porta volt. Később a behódolt községek közé tartozott, és török urának adózott. A török kiűzése után ismét visszaváltották az Esterházyak.
A katolikus templom 1751-ben, a református pedig 1835-ben épült. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben épült. A mogyorókúti dűlő déli végét a nép sárkánybereknek, az északit pedig sáncoknak nevezi. Az előbbihez érdekes népregét fűz, az utóbbi pedig az ismeretlen rendeltetésű, de a tagosítás után eltűnt sáncok emlékét örökíti meg.
A XX. század elején 182 házat és 1081, többségében református vallású lakost tartottak nyilván. Ugyanebben az időben távíróval és vasútállomással rendelkezett. Közjegyzősé­gi székhely volt. Az 1600-as évek hadi ,eseményei után az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a lakosság 302 fő (289 református, 9 katolikus, 4 evangélikus.) A templom, melyet a reformátusok használtak, Szent Miklós püspökről volt elnevezve. Gyülekezetüknek lelkésze és rektora volt. Az 1748-as vizitáció Tápszentmiklóst, mint a tápi anyaegyházhoz tartozó fíliális községet említi, melynek temploma igen elhagyatott állapotú, a plébánia épületévei egyetemben. A lakosok száma 372 (274 református, 75 katolikus, 21 evangélikus és 2 "hitehagyott".)

MadártávlatAz 1900-as évek elején a község 3 utcából, Fő, Kis és Kertaljai utcából állt, mintegy 140 házzal. Hozzá tartozott az uradalom úgynevezett belső majorja, mely a Bársonyos felé vezető út jobb oldalán terült el, és a Tuskós-major, meg egy vizes malom a bársonyosi határdűlőben, a Bakony-éren. Ekkor a község határának kiterjedése 3580 katasztrális hold és 723 négyszögöl. Lakosainak száma az 1900. évi népszámlálás szerint 1083.

Az uradalmi terület birtokosa gróf Esterházy Miklós Móricz csákvári nagybirtokos.

Mind a református, mind pedig a katolikus felekezetnek volt egy egy tantermes elemi népiskolája.

A település területe nagyrészt szántóból állt, de megtalálható volt a rét, a legelő, szőlő és a konyhakert. Talaja nagyobbrészt homokos agyag, kisebb része kavicsos. Termények: búza, rozs, árpa, zab, nagyobb mennyiségben tengeri és burgonya. A község lakosai kizárólag földműveléssel foglalkoztak, korábban híres lótenyésztők voltak. A két háború közti időkben több mesterség is jelen volt a falu életében, pl. asztalos, borbély, cipész, kereskedő, vendéglős stb. A község 1898. IV. törvénycikk alapján megállapított neve Tápszentmiklós.

Az 1900-as helységnévtárban Táp-Szent-Miklós formában szereplő kisközség. 1969. július 1-jétől Táp Községi Közös Tanács társközsége. 1989. január 1-jével Tápszentmiklós kivált a közös tanácsból, s egyidejűleg önálló községi tanácsot alakítottak, jelenleg önálló községi önkormányzata van.

A termelőszövetkezet 1959 februárjában alakult meg, 304 taggal. Ezt később 1975-ben egyesítették a tápi termelőszövetkezettel.
1959-60 között vezették be a községben a villanyt, ami akkoriban új távlatokat nyitott a fejlődésben. A munkavállalás és tanulás Győr irányába indította el a falu nagy részét. 1965-ben került sor az orvosi rendelő átadására. Abban az időben készült a betonjárda a házak előtt. A lakosság a régi, korszerűtlen kis házak helyett új, modern lakásokat épített. A vezetékes ivóvíz kiépítését 1973-74-ben kezdték el. 1983-ban egy új vendéglőt adtak át.

Az általános iskolát 1976-ban körzetesítették. Az iskolai körzetközpont Táp lett. 1990-ben az iskolák szétváltak, és visszakerültek a helyi önkormányzat fenntartása alá.

Az általános iskolában több tanfolyamot is tartanak, szakköröket működtetnek. 2004-ben faluházat adtak át. A helyi önkormányzat három községgel kötött megállapodást háziorvosi ellátásra és védőnői szolgáltatásra. Az állategészségügyi hatósági feladatok ellátásának központja Tápszentmiklós. Társulási formában oldották meg hét községgel közösen az építésügyi hatósági feladatokat, Pázmándfalu székhellyel. Szépen gondozott sportpályájuk van. A helyi sportklub két szakosztállyal működik.
A "Búzavirág" népdal kör főként a nyugdíjasklub tagjaiból áll. A citerazenekar és a nyugdíjasklub vezetője egy helybeli pedagógus. A népdal kör az országos minősítésen arany fokozatot ért el.

A község tagja a Szent Miklós Szövetségnek. 1997-ben önkéntes faluőrséget szerveztek, 160 lakos aktívan kiveszi részét az éjszakai őrjáratokban.

Az eredmények mellett fejlesztési tervekkel is foglalkoznak. A helyi közutak rekonstrukciója 1997 szeptemberében befejeződött. A szilárd hulladék elhelyezésére kukarendszert vezettek be.

Kiépült a vezeték nélküli telefon- és kábeltévéhálózat. Önkormányzati építési telkek értékesítésé­vel hosszú távú fejlesztési célokat kíván az önkormányzat szolgálni.

www.tapszentmiklos.hu

Forrás : http://www.pannonhalmikisterseg.hu