Nyalka
Lakosságszám 479 fő
Terület 1 286 ha
Vállakozások 23 db
Kiskereskedelmi üzletek 4 db


A Pannonhalmától délkeletre elterülő síkságon, Győrtől 23 km-re lévő község. Megközelíthető a Győr-Tápszentmiklós mellékúton, illetve Mezőörs felől a Pannonhalmára vezető úton. Autóbusz-forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi vasútállomás Pannonhalmán, illetve Győrben található. A Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs beépítésű falu.

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban fordul elő, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van feltüntetve. A település akkoriban 193 házból, illetve telekből állott. Ebből 20 házban lovas jobbágyok, 56 házban éltek az udvarnokok, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok hat házat laktak, a mosók három, a tárnokok hét, a sütők kilenc házat népesítettek be. A méhsörkészítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovács és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai az Esterházyak lettek. A török világban a behódolt községek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után, az 1680-as években kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerült a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolera járvány tizedelte meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott. Fő utcája kibővültében áll a római katolikus templom. Barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es újjáépítésekor kereszthajós lett. Berendezése három empire stílusú, vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt még négy szobor díszíti, sa főoltár kép Szűz Mária szü­letését ábrázolja. Az orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.

A községben romos állapotú és szépen felújított népi építészetű lakóházak is vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69., valamint az Arany János u. 4. szám alatt, a Pannonhalmára vezető úton.

Milleneumi emlékműNépessége, amely 1949-ben még 824 fő volt, napjainkra, a felére csökkent. A település Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró. Szükséges a település népességmegtartó képességének növelése. Aktív keresőinek két-harmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján. A legfontosabb gazdasági egysége a "Virágzó" Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.

A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után ismét a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult, az akkor már öt éve működő tánccsoportból. Emellett népi szánjátszással is foglalkoztak, nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben 15 főt számlált. A meg növekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola keretein belül működik egy szövő szakkör is.

Viszonylagos "elzártsága" okán csendet, jó levegőt, hamisítatlan falusias életmódot nyújtó kistelepülés.


www.nyalka.hu
Forrás : http://www.pannonhalmikisterseg.hu