Kezdőlap   Kapcsolat   Gyengénlátóknak

Sikátor

Lakosságszám 345 fő
Terület 1 374 ha
Vállalkozások 4 db
Kiskereskedelmi üzletek 3 db


A települést közúton a 82-es útról Veszprémvarsánynál letérve, attól 2 km-re lehet elérni. Vasúti összeköttetése nincs. Győrtől való távolsága 33, Veszprémtől
44 km. Azon hat település egyike, melyeket Veszprém megyéből csatoltak át 2002. október 20-án. A község határos Komárom-Esztergom megyével is.

TemplomA település első írásos nyomát először 1392-ben találhatjuk meg. Sykator volt az írásbeli alakja. Latin eredetű neve szűk utcát, szőlők közötti "vakutat" jelent. A középkorban a cseszneki uradalom tartozéka. A törökök a községet 1542-ben elpusztítják. A kis számú őslakosság és az új telepesek 1720 után építik fel ismét. 1829-ben már 756 lakosa van. A későbbi évtizedekben a lakosság szám lassan emelkedik. A legmagasabb népessége 1810-ben volt. Ekkor 821-en lakták. Azóta állandóan csökken. A lakosság mezőgazdasági foglalkozású volt, és az is maradt. A környező erdők miatt fakitermeléssel is foglalkoztak. Virágzott a falu szőlőkultúrája. Megtermelt boraikat fél évig szabadon adhatták el. Termékeiket a győri és veszprémi piacokon értékesítették. Lakói nagyrészt örökös jobbágyok voltak. A földesuruk készített ugyan urbáriumot, de nem éltek vele. Így a régi módon adóztak. Peres ügyeiket a cseszneki úriszék intézte. A község határában lévő, hajdani Ság nevű település 1882-ben szerepel utoljára az iratokban.

Vallási szempontból megosztott. Nagyobb része evangélikus, kisebb fele katolikus. Muzsay püspök 1661-ben önálló evangélikus egyházközséggé nyilvánította a falut. Az ellenreformáció idején megszűnt az evangélikus gyülekezet. Csak II. József türelmi rendeletének megjelenése után gyakorolhatták a hívők vallásúkat ismét szabadon. Első templomuk 1787-ben épült fel. 1896-ban villámcsapás miatt elpusztult, s vele együtt sokak hajléka szűnt meg. A millecentenárium évében a gyülekezet emléktáblát helyezett el a templom falán. Az I. világháborús emlékművet 1941-ben, a II. világháborúban elesettekét 1989-ben emelték.

A római katolikusok a bakonygyi­róti egyház fíliáját alkotják. A hitélet gyakorlását Bakonyszombathelyről átjáró pap segíti elő. A katolikusok Anna napján, július 26-án tartják hagyományos búcsújukat.

A tanácsrendszer bevezetésétől kezdve 1963-ig önálló tanácsa volt. Attól kezdődően Veszprémvarsánnyal, majd 1969-től Lázival alkotott közös tanácsot. Az önkormányzatok megalakulásával önálló képviselő-testülete lett. A közigazgatási munkát a veszprémvarsányi körjegyzőség látja el. A faluban cigány kisebbségi önkormányzatot is választottak.

búzamezőA község fejlődését a kedvezőtlen közlekedési és földrajzi helyzete rontotta. A község földjeinek nagy részét 1935-ben Esterházy Pál birtokolta. A lakosság többsége csak 1 kat. h. földdel rendelkezett. Jövedelmüket állattartásból, napszámos munkából egészítették ki. Egyre többen jártak el dolgozni a környékbeli bányákba, ipari üzemekbe. 1959-ben megalakult a Jóreménység ter­melőszövetkezet. A gazdaság 1962-ben egyesült a veszprémvarsányi termelőszövetkezettel. A Pápai Állami Gazdaság vecsenypusztai üzemegysége a veszprémvarsányi tsz kezelésébe került. A privatizálás után a veszprémvarsányi Bakony Vagyonkezelő Kft. tulajdona lett. A közvetlen győri autóbusz-összeköttetés lehetősége miatt a férfiak többsége a győri üzemekben dolgozik.

A község rendelkezik a vonalas infrastruktúrákkal. Vezetékes víz, gáz és szennyvíz-csatorna hálózata kiépült. A szennyvizet a veszprémvarsányi tisztítóműbe vezetik. A település külterületi részét képező Vecsenypuszta szilárd burkolatú közúton közelíthető meg. A pusztán van az autóbuszok fordulópontja. Az 1962-ben épített kultúrházat 1992-ben bővítették. Itt található a körjegyzőség hivatalos helyisége is, melyben rendszeres ügyfélfogadást tartanak. Az óvodásokat és iskolásokat iskolabusz szállítja a veszprémvarsányi közös tulajdonú és fenntartású általános iskolába, ahol az óvoda is működik. A régi iskolát orvosi rendelővé és könyvtárrá alakították át. Hetente két alkalommal van orvosi rendelés gyermekek és felnőttek részére. A hulladék elszállítását a Győri Kommunális Kft. végzi, heti egy alkalommal. Az utóbbi években a vezetékes telefonhálózat is kiépült, korszerűsödött.

Az idősekről és a település lakosairól való gondoskodást szolgálja a néhány évvel ezelőtt bevezetett falugondnoki szolgálat. Az elmúlt években a lakosság igényeinek kiszolgálására ételszállítást, orvosi kezelésre való utazást, illetve nagyobb bevásárlások lebonyolítását szervezték meg. A lakosság először idegenkedve fogadta. Mára azonban nagyon népszerű szolgáltatássá vált.
Korszerű oktatási feltételek megteremtése Pannonhalmán és Veszprémvarsányban

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Naptár

Ke Sze Csü Szo Va




1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Fotógaléria