Kezdőlap   Kapcsolat   Gyengénlátóknak

Ravazd

címer
Lakosságszám 1 231 fő
Terület 2 854 ha
Vállalkozások 82 db
Kiskereskedelmi üzletek 9 db


A település a Sokorói-dombságban Pannonhalmától 4 km-re, Győrtől 21 km-re található, a 82-es számú Győrt Veszprémmel összekötő út mentén, 2 km-re a győr-veszprémi vasútvonaltól. A község a megye délkeleti részén helyezkedik el. A személyvonatok többsége nem áll meg a vasúti megállóhelyen, kihasználatlanság miatt. A tömegközlekedés autóbusszal történik. Kétóránként van összeköttetés a megyeszékhellyel. Műszakváltások idején természetesen sűrűbben közlekednek a járatok.

Maga a falu ősi település. A község nevének eredete feltehetően a személynévként is használt magyar ravasz (róka) főnévre vezethető vissza. Mások szerint az 1093. évi összeírásban szerepel egy itt lakott, Ravazd nevű ember. A múlt századi régészeti kutatások mutatták ki, hogy ezen a környéken jelentős avar és római települések voltak, de az ásatások során őskori leletek is kerültek elő. Az avar korban a Pándzsa-ér mellett kiterjedt vaskohászat volt, mely manufakturális módszerekkel termelt. A Győrből jövet jobbra eső Packalló-völgyet a rómaiak üdülőterületnek használták. E vidék Szent László királyadományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába. Összeírások említik Szent Viliebaid egyházát, amely a XIX. századig a falu melletti Pándzsa-patak jobb partján lévő dombon állt. Az 1827-ben épített templomának már Szent Mártont választották védőszentként. Az Árpád-házi királyok alatt a három részből (Kis, Nagy és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben feldúlták, de a hódoltság ideje alatt végig lakott maradt. A faluhoz tartozott Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom vörösborokat készítenek az itt termő szőlőből. A községből 1992-ben kivált Tarjánpuszta, amely önálló községet hozott létre.

VadászházA falut Veszprém felé elhagyva forrás található. Felette kis, négyszögletes alakú barokk építményt emeltek. A 82-es számú úton semmiféle jelzés nem mutat rá, pedig hazánk egyik nagyon régi forrása, melyről IV. Béla király oklevele is említést tesz. A falut nyugati irányban a Lukashorog utcán elhagyva egy löszbe vájt úton kezdődik az aszfaltozott erdei út, amely Sokoró­pátkára (7 km) és Tényőre (13 km) vezet. Az utak a Kisaiföldi Erdőgazdaság Rt. ravazdi erdészetének kezelésében állnak. A gyalogos, kerékpáros turizmust elősegítendően nem akadályozza a rajtuk való áthaladást. Az erdőség a Pannon Tájvédelmi Körzet része. Sok ritka növény és állatfaj természetes élőhelyen való megfigyelésére alkalmas vidék. A községet szinte minden oldalról erdő veszi körül. Az erdei utak sok helyen lösszel borítottak, és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések miatt meredek falú, néha 10-15 m mély vízmosásokban, bevágásokban, ún. "horgokban" futnak. A táj - a záporoktól eltekintve - vízben szegény, éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és maradvány erdőfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. A gazdag és részletesen fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Az erdőgazdaság erdei iskolát hozott létre, és tanösvényt alakított ki a dombság növény- és állatvilágának megismertetésére.

Erdei iskolaA település a tanácsrendszerben Pannonhalma nagyközséggel közös tanácsot alkotott. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választott. A település lakossága 1992-­ig nagyjából másfélezer fős volt, mely Tarjánpuszta 1993-as leválásával 1086 főre csökkent. A falu népességmaximuma az 1960-as években volt, csaknem 2000 fővel. Lakossága azóta egyre fogy. A csökkenés átlagon felüli, amely a szétválás után is jellemző maradt. A tényleges fogyásban a vándorlási veszteség a döntő, hisz az 1970-es években még a természetes szaporulat jellemezte a községet, amely a 80-as években negatívra fordult. A település gyenge népességmegtartó képessége miatt ugyanakkor jelentős az elvándorlás. A lakosság lélekszáma az utóbbi néhány évben stagnál, illetve kismértékben növekedésnek indult. E kedvező jelenség egyik oka, hogy a település vonalas infrastrukturális beruházásai megvalósultak (víz, gáz, csatorna). Az ezredfordulón kialakított ipari terület első vállalkozója édesipari sütőüzemet épített, mely sajnos jelenleg nem üzemel. A település rendelkezik óvodával, általános iskolával, faluházzal (benne polgármesteri hivatallal, postával, takarékszövetkezettel, könyvtárral). Kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások egészítik ki az ellátást. (Főnix panzió, Jegenye étterem) 2004 augusztusában nyílt meg a korszerű, új épületben elhelyezett Izabella Idősek Otthona. A Kisaiföldi Erdőgazdaság és a növénytermesztéssel foglalkozó szakszövetkezet ad munkát az itt lakóknak. A többség eljáró dolgozó, Győrött és Pannonhalmán talál megélhetést magának. A kommunális szolgáltatást a Pannonvíz Rt. és a győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi.

Korszerű oktatási feltételek megteremtése Pannonhalmán és Veszprémvarsányban

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Naptár

Ke Sze Csü Szo Va






1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31




Közelgő események

Fotógaléria