Kezdőlap   Kapcsolat   Gyengénlátóknak

Győrság

címer
Lakosságszám 1507 fő
Terület 820 ha
Vállalkozások 80 db
Kiskereskedelmi üzletek 4 db


Győrtől16,5 km-re délkeletre fekvő, önálló község. Északon Töltéstava, keleten, délkeleten Pázmándfalu, délen, délnyugaton Pannonhalma, nyugaton, északnyugaton Nyúl község határolja. Két főút, a 81-es és a 82-es között terül el. A 81-es főútról Pér községnél, a 82-esről Pannonhalmán keresztül közelíthető meg. Győrből a 8222-es számú úton érhető el a legkönnyebben, mivel a megyeszékhely után ez a legelső település. Az 1724-es pecsétje kör alakú. Felirata "SAGIHEGY PECSETI1724". A pecsét mezejében szimmetrikus tárcsapajzson földbe szúrt karóra tekeredő, egylevelű, egyfürtű szőlőtőke. Mérete
22 mm.

Első okleveles említése 1216-ból való, Saag néven. Később, 1331-ben Saag, majd egy 1356-ban 1234-re datált oklevélben Saagh néven tüntették fel. A helynév közszói eredetű, a "ság" jelentése domb, erdős magaslat. A település az Árpád-korban több faluból álló településcsoport volt. Egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a pannonhalmi apátság népei laktak. 1237-ben a pannonhalmi apátság itt élő szolgái megtagadták a munkavégzést, amiért az ítélet szerint nyírott fejjel kellett az apátság szolgálatára állniuk. 1240-ben IV. Béla a helység népeinek szabályozta szabadalmait és a győri várnak teljesítendő kötelezettségeit. A falu határában található Mykud és Lalka- vagy Lelka-puszta, eredetileg önálló település volt. 1454-ben Ságon részbirtokos a Héderváry család. 1521-ben Enyingi Török Bálint elvette az apátság birtokát, és jobbágyait protestáns vallásra térítette 1613 és 1619 között. 1671-ben református lelkésze is volt a településnek. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Kaszab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, s a lakosság őalatta költözött ki a településről a szőlőhegybe. E kornak emlékét őrzi a Kilátó vagy Kiáltó-hegy elnevezés is, mivel innen figyelték a környéket, hogy az első jelre a szőlőheggyel határos erdőségbe meneküljenek. A főapátság birtokán élők - egy rövid időszakot leszámítva - mindvégig megmaradtak katolikusnak.

Templomuk egy Árpád-kori kápolna romjain épült 1748-ban. A Török család 1618-ban halt ki, s Török István birtokai nővérére, bedeghi Nyáry Pál nejére, Török Krisztinára szálltak. Ö később Esterházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az Esterházy család grófi ágának tulajdonába. A Pannonhalmi Apátság többször is megpróbálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Így az 1945-ös földosztásig az Esterhazyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A falut a hódoltság időszakában többször elpusztították. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós próbálkozott újra a jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi Ferenc hadai tartózkodtak Győr vármegyében, s az ekkor folyó csatározások miatt pusztult el Ság újra, s eredeti helyén már nem is épült újjá. A település emlékére az úgynevezett Faluhely emlékeztet. A falu lakossága ekkor áttelepült a szőlőhegybe, az itt kiásott kutak mellé.

Az 1785-ös népszámláláskor a különböző Ság nevű falu részekben 948 lakost írtak össze, 208 házban. Lakóinak száma 1900-ban elérte az 1117-et, s azóta is folyamatosan gyarapodott, s 2001-ben 1460-an éltek itt. 1809-ben a franciák járnak Ságon, s állítólag a jobbágyokkal együtt versenyt pusztítják az uraság birtokát. Ennek emlékét őrzi az állítólagos francia kő - bár valószínű, hogy ez a katonai felmérés magassági pontját jelölte. 1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására köt szerződést Esterházy Miklós földesúr. 1891-ben alakult meg a községi tűzoltó-egyesület, s 1945-ig hitelszövetkezet is működött a faluban.

A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. A községháza 1925-ben épült. Állami iskoláját 1911-ben avatták fel. A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak be a faluba. 1951-ben épült fel a Győrsági Evangélikus Templom. 1958. augusztus 22-én szentelték fel Sághalomalja első római katolikus templomát. A templom 50 kg-os harangja előzőleg a faluban, az egyik ház kertjében, egy nagy kőkereszt mellett állt haranglábon, s 1792-ben a győri származású Mendel Gáspár harangöntő mester öntötte. A templom oltárképét és a stáció képeit Borsa Antal győri festőművész készítette. A tanács tagjait 1950. október 22-én választották meg. 1972-ben létrehozták, Töltéstava székhellyel, a Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanácsot. 1989. december 31-től lett ismét önálló tanácsú község, s 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik. Az általános iskolában 1989-től folyik a néprajztanítás. Testvérkapcsolatokat ápol az oktatási intézmény a szlovákiai Sokszelőce, a romániai Székelyszentlélek, az olaszországi Sagradó települések iskoláival. E testvérkapcsolatok lehetővé teszik, hogy a győrsági tanulók nyaranta az előbb említett három településen üdüljenek. Rendszeresen megrendezik a megyei pedagógiai intézettel közösen a Sajó Károly Környezetvédelmi versenyt, a környék 14 éven aluli diákjainak. 2001-től a falunapon tartják meg a Győrsági Lovasjátékokat. 2003 szeptemberében szentelték fel az ökumené jegyében a Kilátó-hegyen a győrsági műemlék jellegű emlékharangot, melyet 17 évvel ezelőtt a győrsági honismereti kör kezdeményezésére állítottak fel, hogy az a halottak napján megkonduljon.

A következő hónapban átadták a 10 millió forintból felújított főutcát. Ez az Öreg utca, amely a kis község turisztikai látványosságaihoz - a pincesorhoz és a haranglábhoz - s ezenkívül az iskolához, a templomhoz és a postához is vezet. 2003 novemberében 5 taggal megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat győrsági csoportja. A település továbbra is gyarapodik, bár lakosságának növekedését főleg a Győr városából kitelepülők adják.


www.gyorsag.hu
Korszerű oktatási feltételek megteremtése Pannonhalmán és Veszprémvarsányban

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Naptár

Ke Sze Csü Szo Va




1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Fotógaléria