Kezdőlap   Kapcsolat   Gyengénlátóknak

Győrasszonyfa


Lakosságszám 528 fő
Terület 648 ha
Vállakozások 37 db
Kiskereskedelmi üzletek 5 db


A település Pannonhalma városától 9 km-re délre található, a Sokorói-dombság pannonhalmi vonulatának legdélebbi szegletében. Jórészt sík szántóterület veszi körül. A falu nyugati részén a Győr-Veszprém vasútvonalnak van megállója. A lakosság legnagyobb részét a Kisalföld Volán szállítja Győrbe. Mezőgazdaságának fő jellemzője volt a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés. Nagyobb kiterjedésű rétjei lehetővé tették a szabadtartású állattartást. Elsősorban gabonaféléket termesztenek.

A község területén talált legrégebbi régészeti leletek időszámításunk előtt 5000 évvel keletkeztek. Az új kőkorszakból valók. Ezt követően a vaskorból, a római korból kerültek elő értékes leletek. A Tézslakúti-dűlőben épületalapokat, faragott köveket találtak.

Az államalapítást követően a község nevének első említése - "villa Ahchyn" néven - 1150-ből való. A környék legrégebbi Árpád-kori települése. Neve arra utal, hogy eredetileg a királyné földje volt. A XIV. század első felében lesz a község neve Asszonyfa, illetve Asszonyfalva. Az 1387. május 12-i oklevél adatai szerint a falunak már volt temploma és Pál volt a plébánosa. A templom helyét illetően Ráth Károly tudós, levéltáros 1861-ben azt írja, hogy a templom ott feküdt, ahol most a keresztény temető van, a falu alatt a keresztnél, a Tápszentmiklósra vivő út kezdeténél.

1516-ban Asszonyfalván Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templom és plébánia volt, és fíliaként Bakonypéterd is idetartozott. A XVI. század második felében a falu leányágon a Szapáryak birtoka lett; XVIII. század első feléig volt az övék. Ezután a község galántai Sidó Istvánnak, a Szapáryak jogügyigazgatójának és jószágkormányzójának a kezébe került. 1558-ban Asszonyfalva helység lakói a szomszédos Veszprém megyei Told község szőlőhegyének is birtokosai voltak. A XVI. század végén a török pusztítás áldozatául esett a falu, melyet 1592-ben már üres pusztaként említenek a források. Hosszú időn keresztül hódolt helyként szerepel a település, melyet valószínű a XVIII. század elején szerveznek újjá.

A római katolikus templom 1793-ban épült galántai Sidó István földbirtokos segítségével, az elpusztult borbai templom romjainak a felhasználásával, a helység tágas terének közepén.

PartA településen a II. József féle népszámlálás idején 59 házban 90 család, 394 lakos élt. 1848 előtt a helység kuriális nemes község volt. A kúriák közül kiemelkedett Sidó Józsefé. Az 1850-es évek végéig Asszonyfa a községbeli zsidóság fontos központja volt, s az 1930-as éveiben összedőlt. 1862-ben a falu leégett. 1844-ben a közbirtokosok a tagosítást maguk között végrehajtották. A község iskoláját 1792-ben említik először. Ekkor Tóth Pál iskolamester és kántor tanította a gyerekeket. Külön iskolaépületet 1856-ban létesítettek, mely egy tanteremmel és eléggé hiányos felszereléssel működött. A római katolikus iskola mellett a múlt században még izraelita elemi iskola is működött. A plébánia 1898-ban létesült, korábban a tápi plébánia fiókegyháza volt.

A község a XIX-XX. század fordulóján postával, távíróval és vasútállomással rendelkezett. A XX. század elejétől jelentős fejlődés indult meg a településen.

Önkéntes tűzoltóegylet, Polgári lövészegylet, Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alakult. 1925-ben állami és egyházi segítséggel új iskola és tanítólakás épült. 1873-tól a község a tápszentmiklósi körjegyzőséghez tartozott. A falu a Győr előnevet 1908.ban vette fel. A lakosság túlnyomó többsége ma is római katolikus vallású.

A településen a vonalas infrastruktúrák közül a villanyt 1959-ben vezették be. A vezetékes ivóvízellátást 1975-ben oldották meg. A vezetékes gázszolgáltatást 1995-ben, a közüzemű csatornaszolgáltatást 1997-ben valósították meg. Úthálózata jól járható, de helyenként javításra szorul. Sajnos az alacsony lélekszám miatt 2003-tói itt is mobilpostai szolgáltatást vezettek be. 1990-ben önálló önkormányzatot választottak. Az első években önálló polgármesteri hivatallal rendelkezett. A közigazgatási teendőket 2003. január 1-jétől tarjánpusztai székhellyel körjegyzőség látja el.

A fő megélhetési forrást Győr város ipari üzemei, és a helyi mezőgazdaság biztosítja az itt élőknek. A vállalkozások közül kiemelkedik a Leons-Wiss Kft. A korábban Tápra körzetesített általános iskola visszakerült a községbe. 1990-ben új plébániaépületet létesítettek, mely átmenetileg otthont adott az általános iskolának. 1993-ban a régi iskolát új épületszárnnyal bővítették, s itt nyertek végleges elhelyezést az osztályok. A községben napközi otthonos óvoda, községi könyvtár és orvosi rendelő található. Az önkormányzat közeli tervei között szerepel a település belvíz-elvezetési rendszerének végleges megoldása, a községi úthálózat és a gyalogjárdák felújítása. A községben labdarúgó-szakosztállyal sportkör működik, amely baráti kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Felbár-Sülly önkormányzatával és sportkörével.

www.gyorasszonyfa.hu
Korszerű oktatási feltételek megteremtése Pannonhalmán és Veszprémvarsányban

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Naptár

Ke Sze Csü Szo Va




1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Fotógaléria