Kezdőlap   Kapcsolat   Gyengénlátóknak

Bakonyszentlászló

Lakosságszám 1 926 fő
Terület 3 851 ha
Vállalkozások 119 db
Kiskereskedelmi üzletek 23 db


A község a pápai és a súri Bakonyalja találkozásánál helyezkedik el. A település Pápától, Győrtől és Veszprémtől egyaránt
40 km távolságra van. Korábban Veszprém megyéhez tartozott, de 2002. október 20-án Győr-Moson-Sopron megyébe került át. Természeti környezete átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony között. Újabban növényföldrajzilag a Kisalföld részének tekintik a tudósok. Földtanilag viszont a Bakony jellemzői érvényesülnek. Talaja homok és barna erdei talaj. Jelentősebb folyóvizei a Cuha-patak és a Hódos ér. Zirc után a környék legnagyobb települése. A község, gazdasági szerkezetét tekintve ipari jellegű volt: területén bauxitbánya és téglagyár is működött, jelenleg már csak a fafeldolgozó a főbb üzemei, mezőgazdasági és állattartási tevékenység található meg.

CuhaŐskori leleteket találtak a századfordulón, valamint az 1960-as évek elején. Az avarok földvárakat építettek a terület védelmére. A vasútállomás épülete alatt római kori villa falmaradványai bújnak meg. Révai József szerint a falu neve Crispiana. Fennmaradt a Villa Pastorum Porcorum (disznópásztorok telepe) megnevezés, de bizonytalan, hogy ez Szentlászló korabeli neve volt-e. Vinyén a pannonhalmi apátság vashámora működött. Az első templomot feltehetőleg a XIII. század végén, a tatárjárás után építették. A település nevét is e korból származtatják. (Ekkor adták a szent kezdetű helységneveket.) Meg kell jegyezni, hogy a község mai területén található volt Szentlászlónál nagyobb település: Kenyeri (Churgi). A török-Habsburg háborúk idején a határvidéken helyezkedett el a falu. 1531-ben a törökök feldúlták, lakói elmenekültek. Ekkor szűnt meg a pálos kolostor is. 1544-ben pusztaként említik. Lőwey Balázs Győrből menekült lelkész volt, a szentlászlói gyógyforrás első népszerűsítője. A néphagyomány szerint járt itt Vak Bottyán János is, aki reumáját gyógyította. 1735-ben Bél Mátyás még színtiszta magyar faluként jelöli. Megjegyzi, hogy a salétromos forráshoz fürdőt építtetett az uraság. A XVIII. században megkezdődik a svábok betelepítése. Magyarszentkirályra és Magyarszentlászlóra 1769-ben érkeztek meg az első telepesek. Németszentlászlót Korabinsky Mór 1785-ben német lakosságú új telepként említi. Megosztottsága kettős: nyelvi és vallási. A németek római katolikus vallásúak. Templomuk 1779-ben készül el, 1790-től lesz önálló plébániájuk. Ekkor épült a grófi család nyári kastélya is. 1793-ban a magyar részen működött iskola, s ez feltételezhető a német részről is. 1799-ben Kitaibel Pál járt itt. Megvizsgálta a forrást, s feltételezte, hogy a fenyves őshonos itt. 1816-ban az evangélikus templomot átépítik.

A téglagyártás az 1860-as évekig vezethető vissza. Égetett és szárított (vályog) tégla is fennmaradt ebből az időből. A Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal 1896-ban nyílt meg, mely a község fejlődésének motorja lett. A vinyei fűrészüzem 1912-től működött. 1858-ban Pántz József győri fürdőtulajdonos bérbe vette a fürdőt, melynek épülete a századfordulón - ismeretlen okból - az enyészeté lett.

Az első világháború jelentős veszteségeket okozott az 1892-ben Bakonyszentlászló néven egyesített községnek. A háború alatt olasz, szerb és orosz hadifoglyok dolgoztak, segítettek a gazdaságokban. Ők építették az erdei kisvasutat is. A két világháború közötti időszakban egyértelmű fejlődés figyelhető meg. 1924-ben szeszgyár épült, kőbányát nyitottak a Cuha-völgyben horvát és vend kőfejtőkkel, 1929-től gőzmalom őrölt Kenyeriben 1950-ig. 1934-től téglaégető kemence termelt. Tejbegyűjtői Hangya Szövetkezet működött. Jelentős volt az iparosok száma, nyaranként turisztikai központ lett a falu. A páratlan természeti környezetben vendégfogadók létesültek. A forgalom nagyságát bizonyította, hogy 3 kocsma, 3 hentes és 6 kereskedő is megélt. Mindehhez jött a falu akkori büszkesége, a "strand", melyet Weinhardték hoztak létre az 1920-as évek végén. Itt húsz kabin volt, tornaszerek, szórakozási lehetőségek. 1930-ban bevezették a villanyt. 1938-tól már rendszeres mozivetítések is voltak. Sokféle önszerveződő egyesület működött a községben. Volt dalárda, színjátszó kör, 1925-től futballcsapat. Az önkéntes tűzoltók egylete is ez évben alakult meg. 1938-tól önálló orvosi körzet létesült.

A II. világháború után a földosztással új tulajdonosi réteg jelent meg, 260 "újgazda" próbálkozott meg az önálló gazdálkodással. A régi gazdák nehezen fogadták be őket. Az 1948-49-es fordulatot követően leváltották a község vezetőit. A téglagyárat, a fűrészüzemet, a szeszgyárat állami tulajdonba vették. A tsz-szervezés, mint az ország más részein, itt is két hullámban történt. Épült orvosi rendelő, gyógyszertár, fogorvosi rendelő és lakás, egészség ház, posta, könyvtár, ABC-kisáruház, óvoda, étterem, Tüzép-telep, lakberendezési bolt, fodrászüzlet, tanácsi szolgálati lakás. Felújították a kultúrházat, pormentesítették az utakat, több km járda készült el. Évente átlag 8-10 új lakóházat építettek fel önerőből. Új utcasorok alakullak ki, a "pelenkautcák". Mind jobban érvényesült a környékbeli városok munkaerő-elvonó hatása. Javulást a '60-as évek végén indult iparosítási hullám hozott, mely új téglagyárat, a fűrészüzem bővülését s a bauxitbánya megnyitását eredményezte a településen. E fejlesztések új munkahelyeket jelentettek, a falu fejlődését segítették. A község rendelkezik a vonalas (víz, villany, gáz- és csatornahálózat, tisztítómű) és más infrastruktúrákkal (óvoda, iskola, mely az elmúlt években 4 tanteremmel és aulával bővüll, háziorvos, védőnő, szociális otthon, kábeltévé). Jelenleg körjegyzőséget alkot Fenyőfővel és Bakonygyiróttal, annak székhelyeként.

Erdeinek meghatározó fafaja a tölgy, a bükk és a kőris. Igazi nagy értéket a homoki ősfenyves jelent, mely tájvédelmi körzet. A területet behálózzák a turistautak. Nevezetes természeti látnivalók: az Ördög rét és a barlangok. A környék állatvilága inkább az idelátogató vendégvadászok előtt válik ismertté. Turisztikai vonzását a település történelmi látnivalói, a környék értékei, természetvédelmi területei, szálláslehetőségei adják. A környék a kirándulások és gyalogtúrák egyik magyarországi paradicsoma.

www.bakonyszentlaszlo.hu
Korszerű oktatási feltételek megteremtése Pannonhalmán és Veszprémvarsányban

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Kistérségi gyermekjóléti és szociális alapszolgáltató központ - Pannonhalma

Naptár

Ke Sze Csü Szo Va




1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Fotógaléria